Történelmi összeomlás: lebénult Németországban a légiközlekedés, sztrájkol az egész ország

3400 járatot törtölnek és több mint 500 ezren nem tudnak hétfőn a tervezett időpontban felszállni a repülőjáratokra.

Gyűlnek a hazai és nemzetközi reakciók a vasárnapi választás eredményeire.
Írta: Radnics Levente
A választás hivatalos végeredménye szerint a CDU/CSU 28,52%-ot ért el, és ezzel 208 parlamenti helyet tudhat a magáénak. A választás másik nagy nyertese egyértelműen az Alice Weidel vezette AfD, akik 20,8%-ot szerezve történelmük legjobb eredményét érték el. Ezzel az eredménnyel megkétszerezték a 2021-ben elért eredményüket, a Bundestagban pedig 152 szék lesz az övék. Nem lehetnek ilyen boldogok a korábbi kormánypártok. Az Olaf Scholz által vezetett SPD mindössze 16,41%-ot ért el, ezzel mindössze 120 hely lesz az övék a 630 fős Bundestagban. Ez az SPD történelmének legrosszabb eredménye a háború utáni Németországban,
az SPD még sohasem szerepelt Bundestag-választáson ennyire rosszul.
Most, hogy az eredmények hivatalosak lettek, következik a politikai egyik legizgalmasabb folyamata, a koalíciós tárgyalások. Merz elmondása szerint legkésőbb húsvétra szeretné megalakítani új kormányát. A CDU részéről egyértelműen kivehető, hogy ők elsősorban az SPD-vel szeretnének koalícióra lépni, Merz ugyanis még a kampány során kizárta az AfD-vel való koalíciót, matematikailag pedig ezen a két párton kívül nem lenne lehetséges a kétpárti kormány, ezen okokból kifolyólag pedig az SPD maradt az egyetlen lehetséges opció. A CDU parlamenti frakciójának vezetője, Thorsten Frei kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben a pártpolitikát félre kell tenni és az ország érdekeit kell előtérbe helyezni. A kereszténydemokrata Frei továbbá méltatta a szociáldemokraták történelmi szerepét, kiemelve, hogy az SPD a múltban nagy felelősséget vállalt Németországért. A CDU választás utáni kommunikációjából tehát egyértelműen az SPD-vel képzelik el a kormányzást.
Nem ennyire tiszta a helyzet az SPD oldalán. A német sajtó az SPD helyzetét úgy jellemzi, hogy „semmi automatizmus”;
ami annyit jelenthet, hogy a szocdemek nem fognak feltétel nélkül koalícióra lépni Merz CDU-jával.
Ami az eddigi kancellár, Olaf Scholz személyét illeti, ő elmondta, hogy az új kormány megalakulásáig még ugyan hivatalban marad, de a koalíciós tárgyalásokon már nem fog részt venni. Az SPD-nél emellett elindultak a belső helyezkedések is, ugyanis Lars Klingbeil, a párt egyik társelnöke bejelentette, hogy ő kíván a párt parlamenti frakciójának vezetője is lenni. Ezzel egyébként jövőbeli szerepének próbál megágyazni, mint a párt kancellárjelöltje a következő választáson. Matthias Miersch, az SPD főtitkára nehéz tárgyalásokra számít a CDU-val, továbbá jelezte, hogy a koalícióra lépés kérdését előbb az SPD tagjaival szeretnék megvitatni. Elmondta, hogy szó sincs itt semmilyen automatizmusról, de szerinte a demokratikus középpártok számára természetes kell, hogy legyen az, hogy megpróbálnak együttműködni. Miersch továbbá elmondta, hogy a koalíciós tárgyalások központi kérdése az állam cselekvőképessége, ezen belül is a finanszírozási kérdések lesznek.
Az AfD részéről Alice Weidel jelezte, hogy a hogy a választás eredménye alapján a pártja igényt tart fontosabb parlamenti pozíciókra. Az AfD vezetője meg is említett egy konkrét pozíciót: a Bundestag egyik alelnöki pozícióját szeretné a pártjának. Továbbá elmondta, hogy pártját nem lehet többé figyelmen kívül hagyni, és reményét fejezte ki az iránt, hogy a többi párt változtat eddig hozzáállásán, és hajlandó lesz demokratikus keretek között vitát folytatni az AfD-vel. Weidel továbbá sérelmezte, hogy pártja eddig nem kapott helyet a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságban, és remélte, hogy ez változni fog.
Alice Weidel jelezte azt is: ők nyitottak a CDU-val való koalícióra.
A választás nagy vesztese az FPD, akik be sem jutottak a parlamentbe. A Scholz-kormány bukását előidéző Christian Lindner bejelentette lemondását, miután pártja tragikus eredményt ért el. Az FPD, amely az NSZK történelmében nem egyszer játszott főszerepet egy kormány meg nem alakulásában vagy épp megbuktatásában, most kénytelen saját problémáival foglalkozni. Az ő részükről egyébként érthető módon a kommunikáció középpontjában az állt, hogy mi lesz a párt rövid távú jövője, és hogyan fognak megújulni, ki fogja követni Lindnert a párt elnökeként.
Külön történet a Sahra Wagenknecht által vezetett, önmagáról elnevezett BSW mozgalom. Wagenknecht ugyanis jelezte, hogy pártja gondolkodik azon, hogy hivatalosan is kéri a Bundestag-választás eredményeinek felülvizsgálatát. Indokként a 230 ezer külföldön regisztrált szavazót jelölték meg, akiknek szerinte kevés idejük volt leadni voksukat. A BSW egyébként mindössze 13400 szavazattal maradt el a bejutástól, ami alapján érthető a hozzáállásuk. Amennyiben a BSW bejutna a Bundestagba, az nagyon megnehezítené a CDU dolgát, ebben az esetben ugyanis egy CDU/CSU-SPD koalíciónak nem lenne többsége a Bundestagban.
Ami a nemzetközi reakciókat illeti,
Donald Trump amerikai elnök örömét fejezte ki, hogy a németországi konzervatív párt nyerte meg a választásokat.
Az amerikai elnök azt írta közösségi oldalán, hogy a németeknek, akár csak az amerikaiaknak, elegük van a józan ész nélküli kormányzásból. Itt külön kitért az energia-, illetve bevándorlás-politikára. Az amerikai elnök a posztját azzal zárta, hogy „Nagyszerű nap volt ez Németország és az Egyesült Államok számára”, hozzátéve: még sok győzelmet vár. Érdekes megfigyelni tehát, hogy bár Trump korábban nem ápolt kifejezetten jó viszonyt Merkel pártjával, ezúttal örül a CDU győzelmének.
Az osztrák FPÖ vezetője, Herbert Kickl az AfD-nek gratulált a választási eredményhez, kiemelve, hogy az emberek nem akarták továbbá elviselni az illegális bevándorlást és az ebből fakadó terrorveszélyt.
Emmanuel Macron francia elnök, aki az elmúlt négy évben Európa vezetője szeretett volna lenni, gratulált a győzelemhez Merznek, és barátságát fejezte ki a leköszönő Scholznak. Az X-en közzétett posztjában elárulta: még a vasárnap este beszélt Merzcel,
és eltökéltebbek mint valaha, hogy Németország és Franciaország nagy dolgokat érjenek el közösen.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CDU/CSU győzelmétől a Berlin és Moszkva közötti kapcsolatok javulását reméli. Peszkovval ellentétben más orosz politikusok nem várnak nagy javulást Merztől: figyelmeztettek arra, hogy korábban Merzék jelezték, ők hajlandóak lennének arra, hogy átadják a Taurus rakétákat Ukrajnának, amit az Olaf Scholz vezette balos kormány kizárt. Ez minden bizonnyal tovább rontaná az európai versenyképesség szempontjából oly fontos, de a háború óta szétszakadozott német-orosz kapcsolatokat.
Fotón: Olaf Scholz és Friedrich Merz (MICHAEL KAPPELER / dpa-Pool / dpa Picture-Alliance via AFP)